2010. április 23., péntek

Savanyúkáposzta salátaként

Ilyenkor vagyunk a leginkább híján a friss zöldségeknek, gyümölcsöknek, ezért különösen kell igyekezni, hogy valami vitamint vegyünk magunkhoz. Mivel jómagam igyekszem kerülni a primőr árukat, ilyenkor egy időre maradok olyan zöldségeknél és gyümölcsöknél, mint a káposzta, alma vagy fekete retek. És az aszalt gyümölcsök. Vagy a csírák, amiket idehaza készítek.
Ezt a receptet egy szakácstól lestem el. Lenyűgözött az egyszerűsége és az, hogy a savanyított káposzta teljesen elveszti eredeti karakterét pár egyszerű fűszer és zöldség kedvéért. Egészséges saláta és az év bármely szakában tálalható. A káposzta természetesen nem konzerv, hanem a helyi piacon vadászom az almához hasonlóan.
Kipróbálhatod bármilyen ételhez, de szerintem roston sült húsokhoz illik a legjobban. Én legtöbbször rozmaringos krumplival szoktam tálalni.
El tudom képzelni egy kicsi csípős piros paprikával is.

Hozzávalók az étvágy és az érdeklődők függvényében:
kb. 40-50 dkg savanyított káposzta
1-2 alma
1 nagyobb vöröshagyma
esetleg egy gerezd fokhagyma

finom piros paprika
olívaolaj

1) Savanyított káposztát össze szoktam egy kicsit aprítani, hogy könnyebb legyen bánni vele az asztalnál.
2) Megtisztítom az almát és a hagymát. Az előbbit hozzáreszelem, a másodikat vékonyan felcsíkozom és a káposztához keverem.
3) Megszórom finom pirospaprikával és egy kevés sóval.
4) Kevés (olíva)olajat öntök rá és összekeverem.
Ennyi, tálalhatod is. Kevés fokhagyma is volt az eredeti receptben.

Kelkáposztaleves

Így fest a fazék: pirulnak a zöldségek az olajon a fűszerekkel

Ez a finom leves egy saját összeállítás, amit az inspirált, hogy a lehangoló diétás káposztalevest kissé felturbózzam. Így kerekedett egy részben egészséges, részben finom leves, ami tulajdonképpen szokásos ízek kombinációja és gyorsan elkészül.

Hozzávalók:
1 nagy fej vöröshagyma
ízlés szerint 3-6 gerezd fokhagyma
4-5 marék felcsíkozott kelkáposztalevél
3-4 sárgarépa
1 fehérrépa,
2-3 sárga krumpli (elhagyható)
1 pohár tejföl

fehér bors
majoránna
kömény

1) Először is kevés finom olajon megfuttatom a felkarikázott hagymát, a feldarabolt fokhagymát, majd a felcsíkozott kelkáposztalevéllel, a felszeletelt vagy felkockázott répával és fehérrépával kb. 5 percig párolom.
2) Megsózom és frissen őrölt fehér borssal, majoránnával, őrölt köménnyel tovább párolom egy kicsit.
3) Felöntöm vízzel, ami épp ellepi és a felkockázott krumplit hozzátéve készre főzöm.
4) Óvatosan belekeverek egy pohár tejfölt, utánafűszerezek, belereszelek még egy gerezd fokhagymát és pár perc múlva lezártam a gázt.

 A petrezselyemzöldet nem főzöm bele, frissen több vitamint tartalmaz és zamatosabb.

Gazdagabbá teheted az ízeket, ha vaj és olaj keverékén pirítod meg a zöldségeket, vagy ha 20%-os tejfölt vagy tejszínt használsz. Szívesen ajánlom a Cserpes Sajtműhely termékeit, hogy az adalékanyagokat elkerüljük.
A tejfölbe kevert kb. egy teáskanál ételkeményítővel, zabpehely- vagy rizsliszttel sűrűbbé teheted a levesed. Érdemes kipróbálni a friss majoránnát és az otthon őrölt köményt.

2010. április 10., szombat

Csokis kuglóf

Hiába az elnevezés, nem egy klasszikus kuglófreceptről van szó, ráadásul nincs is bent csokoládé, csak sok-sok finom kakaó. És képem, az, kérem, nincsen, tehát az első bejegyzésem mindjárt képtelenre sikerül.
Sok "kakaós kevert" sütemény létezik, de ezt egyik sem éri utol. Tulajdonképpen nem is sorolnám közéjük, annyira semmi köze hozzájuk. Ez a recept egy nagyon régi Rakéta regényújságból származik. Kétségtelen, hogy ez az első számú süti nálunk legalább 20 éve, mert finom csokis, remek állagú és nagyon egyszerű. Fő erénye viszont, hogy csak 7 dkg vaj és 1 tojás kell bele. Remélem, ez máris vonzóvá tette. Tortaalapnak is kiváló.
És lám, már képem is van, pótoltam:


Hozzávalók:
25 dkg porcukor
1 sütőpor
7 dkg lágy vaj
1 szép tojás
3 dl tej
1 citrom héja és a levének fele
3-4 púpozott evőkanál kakaópor
25 dkg liszt
A tetejére:
dió, mogyoró, mandula vagy lekvár, csokoládé és 2 ek olaj

1) Habosra keverem a porcukrot, a sütőport, a lágy vajat és a tojást. Ebbe belekeverem a tejet, de nem robotgéppel, mert nagyon híg lesz. Hozzáreszelem egy citrom héját és a levének legalább a felét is belecsavarom az ujjaim közt.
2) Ebbe teszem a kakaóport, de csakis jó minőségűt, sötétvöröset és a lisztet. Először összekeverem egy lapáttal, majd géppel is, hogy sima, fényes, krémes tésztát kapjak.
3) Kivajazott, lisztezett kuglóf- vagy koszorúformában szoktam sütni, de megspórolhatod a plusz zsiradék használatát, ha zsírpapírral kibélelt torta-, őzgerincformába vagy tepsibe öntöd a masszát. Előmelegített sütőbe teszem és a hőfokot csökkentve 30-40 perc alatt megsütöm. Fokot azt csak tippelni tudok, mert a Nagymamámtól örökölt sütőn még a fokozatok sincsenek bejelölve - talán 200 fokon kezdem és ezt veszem vissza kb. 10 perc után.
4) Ha netán tepsibe vagy muffinformába öntötted a masszát, tégy rá egy marék durvára tört diót, mogyorót vagy mandulát. Minden formánál működik, hogy egy kis hűtés után finom, savanykás házi lekvárt kenek rá, amit egy idő után beiszik és a réteg megköt, majd csokimázzal vonom be. A csokimázat 10 dkg finom, jó minőségű étcsokiból és két evőkanál olajból szoktam vízgőz felett összekeverni. Spatula segítségével oszlatom szét és szerintem nem baj, ha az alatta megbújó gyümölcsdarabok miatt hepehupás lesz. Mindenki szereti.

A porcukor helyett kristálycukor nyugodtan használható. Fehér- helyett nádcukorral is működik, de kissé más lesz az íze. A Spar márkatermékek közül ajánlom a holland kakaóport, nagyon finom. Az olcsó kakaóporok meg sem közelítik, de sajnos még ismertebb márkájú kakaóporok sem. Szerintem fontos, hogy a citrom bio legyen, azaz ne keverjünk az ellenállhatatlan illatú és állagú sütinkbe penészedésgátló szert. Kandírozott narancsdarabokkal, beletördelt csokival még nagyon el tudom képzelni.

Nekem a főzés


Imádom az ízeket, színeket, illatokat, nekem a főzés alkotás és odaadás. Kikapcsolódás. Keresgélek, kalandozok, gyűjtöm a benyomásokat és egyszer csak születik belőlük valami. Kísérletezgetek. A tiszta és jó minőségű alapanyagokat keresem. Nem titok, hogy igencsak elfogult vagyok az olasz konyhával például, de a keresem a spanyol, a mexikói, az indiai és a marokkói, közelkeleti ízeket, fűszereket.
Nagy-nagy élvezettel olvasom hétköznapi emberkék gasztroblogját, köszönöm az inspiráló történeteket. Egy ideje már kacérkodom az ötlettel, de most ennek okán is felbuzdulva nekilátok, hogy itt is lejegyezzem az élményeimet. Mert szívesen megosztom azokat - így is, úgy is folyton azt teszem.
Hát, tessék, itt vannak, vegyétek, vigyétek, gondoljátok tovább az ételeket. Nem ígérem, hogy rendszeresen írok, vagy hogy bonyolult, divatos receptekkel rukkolok elő, de mindegyik bevált vagy kipróbált íz lesz. Persze van, ki ösztönözzön, mi több, lelkesítsen. Ez a születő blog egyben ajándék is az én legodaadóbb rajongómnak.
Ha valamely recept kísértetiesen hasonlítana máséra, az azért fordulhat elő, mert sok-sok receptet olvasok, raktározok el magamnak, de aztán mire eljutok a megvalósításig, már a homályba vész az eredet, sokszor összegondolok több - hasonló - receptet, illetve folyton variálok...Fotókkal igyekszem majd bemutatni az "műveket", bár a virágok és a macskám jobb modellek szerintem :). Tessék, egy újabb kihívás az alkotásra: ételeket fotózni.
És nagyon fogok örülni, ha beszélgettek is majd velem.
Így hát szeretettel üdvözöllek benneteket!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...