2013. január 19., szombat

Paradicsomos, zöldséges pulykamell - az Osso Buco után szabadon

Az történt, hogy megvettem a Stahl magazin őszi számát, ami nagyon kellemes olvasmánynak bizonyult sok szimpatikus recepttel, sok jó pont tőlem oda. Aztán mikor már a téli számot forgattam az újságosnál,  döbbentem rá, hogy egy fia receptet sem készítettem el belőle. Ezért pár nap alatt újra átolvastam a reggeli tea mellett. Na nem mintha szükségem lenne étvágygerjesztőre, ötletekre vadásztam.
Így olvastam el ismét egy kiemelt cikket, amiben Stahl Judit szépen, részletesen elmeséli - pont úgy, ahogy én szeretem-, mi fán terem az Osso Buco készítése. Nem a fehér, az eredeti, hanem a paradicsomos. Igazán nem egy bonyodalmas étel, ahogy végiggondoltam, de persze egy ilyen híres ételnél meg kell adni a készítés módját, tisztelegve a hagyományok előtt. 
Lehet, hogy az igazi gourmet-ék most megvesszőznének, mert én bizony átértelmeztem és kissé leegyszerűsítettem ezt a szent rituálét pulykamellfilére. Mert annyira magával ragadott az érzékletes recept, hogy este ránéztem az odakészített húsra és a tervezett pulyka egytálétel helyett ezt készítettem el. És ismételni fogom, az biztos. 

Hozzávalók kb. 4 személyre:
kb. 40 dkg pulykamell (vagy csirkemell)
4-5 ek extra szűz olivaolaj
frissen őrölt fehér bors
2 közepes sárgarépa (jaj, milyen nagyokat lehet kapni mostanában - soha nem választok olyat)
kb. fele annyi zeller
1 nagy fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
1 konzerv felkockázott hámozott paradicsom
2-3 dl (hús)leves vagy alaplé
1 csokor petrezselyem
bazsalikom


1) A húst szobahőmérsékletűre engedtem, megmostam, megszárítottam és kb. 1 cm vastag szeletekre vágtam.
2) A sárgarépát, a zellert nagylyukú reszelőn lereszeltem, a kétféle hagymát apróra vágtam.
3) A szép nagy kerámiaserpenyőmben a hússzeletek mindkét oldalát 2-3 percig sütöttem 2 turnusban, közben fehér borsot őröltem rájuk. Egy tányérra félreraktam és kissé megsóztam őket.
4) Egy kevés olívaolajat öntöttem még a serpenyőbe és fűszereztem, megsóztam, megpirítottam a zöldségféléket. Miután megfonnyadt a kupac, hozzáadtam a paradicsomot és tovább pirítottam az egészet pár percig.
5) Miután jól átforgattam az elsőre elég tetemesnek tűnő zöldséghalmot, visszatettem a hússzeleteket a serpenyőbe és igyekeztem a zöldség alá beszuszakolni őket.
6) Felöntöttem az egészet 3 dl alaplével, amit nagy hirtelen két Alnatura leveskockából gyártottam. Ha ez nem lett volna kéznél, sem jövök zavarba, mert egy kis kurkumával és Vegabond szárított zöldségekkel izesítettem volna.
7) Fedő alá zártam az egészet és néha egy kicsit átforgattam, utánafűszereztem. Talán 15 percig pároltam így; addig, amíg elkezdtem érezni, hogy a paradicsom elkezd kissé karamellizálódni.
8) A petrezselymem jelenleg a nagy hó alatt telel, de te szórd meg a végén egy nagy csokor felaprított zölddel. 

Szóval az Osso Buco ihlette vacsora végül citrom és a babérlevél nélkül készült, viszont bazsalikommal, ami csak úgy jött, mert kellett még bele egy csipet íz. A zöldség nem lett sok, pont jó arányban egészítette ki a natúr hússzeleteket.
Héjában főtt krumplival tálaltam, nem rizottóval. Nagyon ízlett. Jó étel jó alapanyagokból, sovány hússal, sok zöldséggel, kevés kalóriával, és ráadásul könnyen kivitelezhető (csak nagy legyen a serpenyőd). Szívesen ajánlom így januártájt is.
Csak egy csendes ígértet teszek arra, hogy elkészítem az eredeti (paradicsomos) receptet. Azt hiszem, elkezdhetek keresni egy hentest hozzá.

2013. január 18., péntek

Forró csokoládé por házilag

Forró csoki házilag 
A tetején nem is olyan kevés reszelt csokoládé olvadozik.

Forró csokit inni mindig is szerettem, a csokis puding is nagyon jól tud esni, leginkább forrón. Ha néhanapján készítek, felturbózom belereszelt vagy -darabolt, jó minőségű étcsokoládéval, rummal, mazsolával, de legalább egy púpos teáskanálnyi sötétvörös kakaóporral. 
Ha elmész egy kávézóba forró csokit inni, a legtöbbször egy adag sűrű, egyenízű pudingot szolgálnak fel egy jó adag műanyag tejszínhab társaságában. Jobb helyeken igaz tejszínhab dukál hozzá, és zacskós por ide vagy oda, vannak jobb minőségűek, bizony. Az Oladi lakótelepen, ott is a hátsó fertályon eldugott Casablanca Kávézóban ittam olyat, ami ízlett, szívesen ajánlom. Bár ahol 18 fajta forró csokit adnak, ott bizonyára belekeverednek olyan ízek vagy kombinációk is, amit otthoni körülmények között nem fogsz tudni megalkotni. Szóval a zacskós porból készült csokoládé izgatta a fantáziámat, gondoltam, nem lehet az olyan bonyolult. A puding összetevőivel is régóta szemezek, hiszen pofonegyszerű dolgokat kevernek össze és adnak el nekünk zacskóba csomagolva.

Így tavaly karácsony előtt, amikor a barátnőimnek gondoltam össze az ajándékokat, a forró csoki port is felírtam a listámra. Végre eljött az ideje, hogy megalkossam, amire régóta készülök, és mivel ajándéknak készül, nem adhatok oda csak úgy valamit, amit gondolomformán összekeverek. Akkor kísérletezek, gondoltam, és szántam rá pár estét, hogy a kívánt ízt és állagot előállítsam. Így esett meg több lehangoló vagy vicces dolog, miközben nagyon igyekeztem: volt, hogy egy patikus javára vált volna, ahogy precízen méricskéltem. Volt, hogy a Tupperware rázóedényemet párszor lazán megrázva 1 másodperc alatt kidekoráltam a konyha frissen festett falát - és minden egyebet 1,5 méteres körzetben, többek között a gyanutlan Főkosztost is, aki csak úgy, támogatólag ott kempingezett mellettem. Változtattam így, úgy, utána is olvastam a végén, mégis csalódás csalódás után ért. Már majdnem feladtam, amikor az utolsó napon fogtam magam, vettem egy nagy levegőt, elrebegtem egy imát és összekevertem valamit, hogy legyen ajándék. Ami állítólag pont olyan lett, amilyennek lennie kell. Na, ennél jobb hírt nem is kaphattam volna és felbátorodtam. (Elárulom, hogy közben kaptam egy elég jó tippet is, ami sokat lendített az ügyön. Lásd az ügymenetet.)

Hozzávalók 1 csészéhez:
kb. 2dl tej vagy 1,5dl tej + 0,5dl tejszín
1 púpos + 1 csapott evőkanálnyi a következőkből: jó minőségű, sötétvörös kakaópor, tejpor, keményítőpor
2 kocka minimum 60%-os étcsokoládé finomra reszelve
1-2 teáskanál barna nádcukor ízlés szerint
ízlés szerint fahéj, szerecsendió, pici kardamom, pár csepp rum, feketekávé, stb. Csili?

1) Keverd össze a porokat, a cukrot és a csokireszeléket, majd keverd csomómentesre hideg tejben. A fűszereket is ekkor keverd hozzá.
2) Lassú tűzön, állandó kevergetés mellett forrald fel.
3) Akkor jó, ha kezd besűrűsödni. Öntsd szép csészékbe és díszítsd őket csokireszelékkel, fűszerrel, verj fel hozzá igazi tejszínhabot.

A fotóalanyom gyorsan eltűnt. Krémes volt és finom.

Minél jobb minőségű csokoládét reszelsz bele, annál finomabb lesz. Válogass a kedvedre. Vannak ízesített csokoládék is, de pl. gyümölcsdarabosat nem választanék. Viszont az Alnaturának van egy narancsos étcsokoládéja, ami homogén állagú és amit ki is fogok próbálni, azt hiszem. Vagy teszek a kész forró csokiba egy-két csepp naracs illóolajat.
Minél több tejszínt használsz, annál finomabb, krémesebb lesz. Én a 1:1 arányú tej-tejszín keveréknél megállnék. Ha tejszínt is használsz, egy kicsit kevesebb kukoricakeményítőt és tejport tehetsz bele. Hát, kérem szépen, ez nem egy vegán finomság. DE kókusztejből is nagyon el tudom képzelni.
Bár itt most kifejezetten a csokolédéporon van a hangsúly, nem zárhatom le ezt a fejezetet a következők nélkül. 

Ilyen szépségből is gyárthatsz forró csokit odahaza. Végy egy bögre forró tejet és kevergesd ezzel a csokival, míg eggyé nem lényegül a kettő.
Számomra a legegyszerűbb kakaó pedig nem áll másból, mint tejből, dupla adag kakaóporból és egy kanál akácmézből. Szívesen ajánlom, de a mézzel várjál addig, amíg iható hőmérsékletű lesz a kakaó. 
Persze a legfinomabb, ha veszel étcsokoládét, tejet, tejszínt, fűszereket a kedved szerint és jól összefőzöd őket. Arányokról majd később ugyanitt.
És miről olvasok pár napja az egyik kedvenc oldalamon? Hát a házi pudingkészítésről, na tessék. Másutt meg a forró csokiról. Kellemes csokoládés élményeket.



2013. január 16., szerda

Vöröshere csíra

Korpás kenyér házi vajkrémmel és vöröshere csírával

Tegnap nem volt túl bonyolult az ebédem, mert csak pár szelet kenyérrel csillapítottam az éhségem. A kenyeret innen, a szomszéd tankenyérboltból hoztam, friss volt, még meleg és gazdagon korpás. A maradék házi vajkrémet kentem rá. A kertből hoztam be egy kandikáló hagymaszárat és pár szép szál petrezselyemzöldet még a nagy hó előtt. Ennyit az ízesítésről. Finom volt, krémes, friss egy ilyen borús, ám szép, havas, téli napon. Hogy fokozzam a hatást, kerítettem rá egy nagy csomó csírát. Ez alkalommal vörösherét, ami nem túl jellegzetes, talán zöld íze van.  Most újra elolvastam, mi mindent tartogat nekem és csupa jó hírt kaptam. Cirkulál egy leírás a vörösheréről a neten, aminek nincs jelölt forrása, ezért úgy érzem, én is felhasználhatom. Ha csak a fele igaz, már nyert ügyünk van. Íme:
Vöröshere csíra hatása:
Tartalmazza az összes nyomelemet, ami a mirigyek működéséhez és normális funkciójához elengedhetetlen.
Jótékony hatású epe-, máj- és cukorbetegeknek.
Ízületi és reumás bántalmak csillapítására is ajánljuk.
Erősít, táplál, tisztítja a vért.
Nyugtatja az idegrendszert és a gyomrot.
Görcsoldó, nyálkaoldó.
Gyulladáscsökkentő.
Torok- és gyomorrák gyógyszereként ismerték a XIX. század orvosi könyveiben, megakadályozza a rákos daganatok növekedését.
Magas ásványi anyag tartalma miatt termékenységfokozó.
Energetizál.
Kalcium és L borostyánkősav tartalma közelíti a lucerna csíráét
Nagy örömmel látom, hogy egyre többen fogyasztják a csírákat, bár még mindig nem kapják meg az őket megillető figyelmet. Egyrészt a rendkívül tudatos, egészséges életmód megszállottak eszik nagy elánnal a rémisztő szénhidrátok és húsok helyett, másrészt a modern konyha igyekszik érdekes és drága fogásokat kreálni és egy kis kupac csírát is rendszeresen és gondosan elhelyeznek a tányéron, hogy lenyűgözzenek minket a trendi dizájnnal.
Szerintem szükségtelen arra gondolni, hogy a csírák valamilyen végletes, egzotikus vagy divatos és megfizethetetlen étrend részét képezhetik csak. Látod, hogy az én szendvicsem mennyire hétköznapi, igaz? A nagyobb üzletekben már több éve dobozolva kaphatóak a különböző csírák és a helyi piacon is mindig lehet kimérve kapni legalább egy árustól. Itt válogathatsz, ha szeretnéd megkóstolni a különböző fajtákat, mielőtt megveszed a saját csíratálad és egy-egy nagy csomag magocskát.
Csak ajánlani szeretném, csíráztassatok a friss vitaminokért, a nyomelemekért. Tudom, egyszerűbb bekapni reggel egy szuper multivitamin kapszulát, de ha egyszer nekilátsz, folyamatosan termeled majd a különböző növénykéket. Mivel emeletes a tálka, érdemes egy alkalommal több fajtát csíráztatni a különböző ízek és beltartalom miatt. Ha valaki kérne, szívesen adok egy kis magot, hogy kipróbálhassa. Élményszámba is elmegy, ahogy mini erdővé fejlődik. Igazán nem egy ördöngősség, hajrá!

2013. január 8., kedd

A datolyáról és a januári idényzöldségekről, -gyümölcsökről

A január most havas, hideg, bevackolós, teázós, néha napos, meg persze korcsolyázós. Ma reggelre puha és vastag hódunna takart be minket, mint a mesében.
Vadászok a zöldségekre, gyümölcsökre, jár az agyam, mi finomat süssek ki belőlük. Azonban hiába kapni mindent az uborkától kezdve a padlizsánon és a paradicsomon át a szőlőig vagy eperig, nem ejtenek kísértésbe, mert maradok az idényzöldségeknél, jobban mondva én magam ragaszkodom hozzájuk.
Ez nem azt jelenti, hogy egész télen nem eszem meg egy paprikát sem, de magamnak szinte soha nem választok magát kellető, hibátlan marokkói vagy holland zöldségeket. Azt sem jelenti, hogy betartom az 50 km-es diétát, hiszen ki nem hagynám a citrusféléket, a banánt, a finom sötétvörös kakaót, az ilyentájt még mindig puha, török fügét. Néhanapján veszek egy szép rózsa brokkolit, egy darab gyömbért vagy mostanában a kelbimbóval szemeztem, de otthagytam, mert holland import volt. Hallllóóóó, tud valaki magyar kelbimbóról?
Hamarosan megyek a piacra, hogy ismét legyen idehaza abból a jó almából, a krumpliból és talán találok házi sárgarépát. Még mindig sok a dióm és a mákom. Kifejezetten keresem az egyedülálló idős árusokat, akik a nagyszüleimre emlékeztetnek, ahogy ott álldogálnak a kevés kis portékájuk előtt és szívesen veszek tőlük valamit, akármit is árulnak.
Szóval emigyen próbálok ügyeskedni ilyentájt, és ez nem múló hóbort, hiszen kb. áprilisig kell várnunk az első friss zöldségekre. A Tudatos vásárló honlapja sokat segít abban, hogy észnél legyünk. Nagyon remélem, kedves olvasó, hogy használod az idénynövény táblázatot, amit mindig megtalálsz itt jobbra, vagy van kedved velem belepillantani most.

Szóval a januári növényeink a következőek:  
- A gyümölcsöket temészetesen az alma, a körte, a birsalma és a naspolya képviseli (az utóbbi kettőt nem szeretem, képzeld el).
- A zöldségek frontján már nagyobb a választék: bab, burgonya, cékla, fejes káposzta, fekete retek, fodros kel, karalábé, kelkáposzta, kínai kel, madársaláta (Ezt vajon a hó alól is szedik? Jövőre ültetek egy sort, kíváncsi vagyok.), pasztinák, petrezselyem, sárgarépa, sütőtök, zeller, vöröshagyma, fokhagyma és állítólag a póréhagyma. Azt sem értem, mit akarnak januárban a tökkel...
- Nem vetem meg a fagyasztott zöldségeket sem: mindig van itthon zöldborsó és zöldbab, spenót és sóska.
- A piacon járva szoktam venni házi hordós káposztát a C vitamin miatt.
- Ilyentájt a bab, a csicseriborsó, a sárgaborsó, a lencse is előtérbe kerül. Rájöttem, hogy a sárgaborsó főzelék isteni pirított májjal...
- Az én kamrámban nem állnak hegyekben a befőttes üvegek, de van jó pár lekvárom, teszek el lecsót és paradicsomszószt, de nem úgy, mint Anyáink, hanem hagymával, bazsalikommal felfőzve, ledarálva tésztafeltétként. Egy-egy napon jó elővenni hol ezt, hol azt. Van még két adag sült padlizsánom a mélyhűtőben, amiből finom fűszeres padlizsánkrémet, vinetát készítek. Szóval semmiből nincs túl sok, csak pár darab, de az nagyon-nagyon jól tud esni. 2 -3 dobozka mélyhűtött eper, feketeszeder és ribizli is került a mélyhűtőbe a nyáron, aztán ilyenkor már elő kell őket venni megelőzendő, hogy átvegyék a hűtő szagát.
- A gyümölcsök közül narancs, citrom, mandarin vagy egy üdítően lédús grapefruit mindig van itthon.
- A nagy aduász a csíráztatás: retek-, mungóbab-, vöröshere-, lucernacsíra stb. Igazi vitaminforrás, egy kis frissesség. Megyek is, beáztatok egy kis lucernamagot.
- Az olajos magvak nagyon fontosak: dió, mák, mogyoró, mandula.
- És persze az aszalt gyümölcsök is minden nap ott vannak az asztalunkon: kedvencem az őszi szüret után ilyenkor még mindig puha füge, a datolya, a szilva és a sárgabarack.... Csak vigyázzatok, hogy ne vegyetek olyat, amin valami fényezőanyag vagy mi a szösz van. Már ha van olyan egyáltalán. Nagy bánatom, hogy aszalt szilvából és vörösáfonyából nem találok kezeletlen fajtát - vagy csak horror áron. Datolyából pl. a fél kilós Kalifát veszem, mert azon nincs semmi cucc. Olvasd csak el, mennyi jót tartogat számodra és közben gondolj arra, hogy a összes aszalt gyümölcs hasonlóan jótékony, mindamellett, hogy finom nasi és étel alapanyag is. Ha más nincs, a mazsolával is beérem.
A datolya már ötezer év óta a legjelentősebb kultúrnövény Ázsia, Észak-és Nyugat-Afrika szubtrópusi száraz területein. A gyümölcs gazdag jótékony hatású rostokban. Természetes cukortartalma rendkívül magas, de tartalmaz B-vitamint, kalciumot, magnéziumot, foszfort, rezet, káliumot, cinket illetve vasat is. Tekintélyes mennyiségű kalcium és a magnézium tartalma miatt könnyedén juthat a szervezet a szükséges kalciumhoz. Könnyen emészthető, emellett vérnyomáscsökkentő, nyugtató hatású.
Szóval nem én akarom megmondani, hogy mit lehet és kell ilyenkor enni, csupán szeretném elmesélni, hogyan választok ételeket januárban és ezzel talán felhívom a figyelmet arra, hogy ha körülnézel egy kicsit, nem kell a padlizsánhoz vagy a paradicsomhoz nyúlni, ha az egészséges étkezés gondolata vezérel. Ha engem kérdezel, érdemes kikerülni a felesleges kemikáliákat. Nem, nem gondolom, hogy teljesen ki tudom kerülni őket, de ha olyat választok, ami időszerű, talán nagyobb esélyem van rá. Valahogy úgy érzem, így rend van. És tulajdonképpen nem is olyan szűkös ez a választék, ugye?

Ajánlanék nagy hirtelen pár számomra kedves ételt: a spenóthoz a csőben sült spenótos, pulykás burgonyát, az összes levesem, amik közül ma kiemelném a melengető hagymaleveseket, a gyors zöldségkrémlevemesem vagy a zöldbabos palóclevest. Vagy a finom, fűszeres, joghurtos, mézes almalevest, amit akár kompótként is tálalhatsz. 
A hüvelyesekből miért nem csinálsz egy finom salátát vagy levest a szokványos főzelék után?
Egy zöldségfasírthoz mit szólnál? Sokoldalú és finom. És egyszerű. Választok is egyet, hogy a közeljövőben kipróbálhassam a szilikon muffinformákat, amit annak a kedvéért vásároltam, hogy fasírtot tudjak készíteni olajban sütés nélkül.
Ecetes savanyúság helyett egy friss cékla- vagy egy csírasaláta? Olcsó és vitamindús mindkettő. Mint a savanyúkáposztából készült végtelenül egyszerű saláta. Hál' Istennek a főkosztos nagyon szereti.
Hamarosan ajándékba, meglepetéskét fogok ültetni egy kis spenótot eképp. Ötletes, igaz? Elképzelem az arcokat, amint beállítok a friss, hordozható spenótültetvényemmel :D

Az egészségesebb étkezést persze befolyásolja a pénztárca, a körülmények, a rá szánt idő, de a fantázia is szabhat neki határt. És méginkább a szokásaink.
Ajánljatok nekem is olyat a leírtak szellemében, amit nem találok meg nálam. Előre is köszönöm, játsszunk együtt.

2013. január 5., szombat

Vaníliás, narancsos, csokoládés, kókuszos és mogyorós linzer

Az utolsó darabok új év első napján

Bár a karácsonyi ünnepeket már a hátunk mögött tudhatjuk, én azért csak leírom a linzeres esténk történetét. Mert ilyenkor van ideje a sok szép sütikiszúró formának a szívekkel kezdve, a csillagokon át az angyalokig, aztán ott a rénszarvas, a madárka, Malacka és Tigris vagy akár egy viziló - nem is sorolnám, mert nem kifejezetten karácsonyi minden darab. Én úgy készültem, hogy csinálunk majd vaníliás szíveket, csokis csillagokat, mogyorós holdakat - milyen szépen is fognak mutatni ... - de a főkosztos egyszer csak odahordta a dobozból az összes formát. Szuper.
Mert jött a kérés: csináljunk sokfajta linzert! Ok, mondtam, akkor hajrá, álljunk csak neki, mert este fél hat felé jár már az óra - miután legyúrtam 6 fajta tésztát a mézeskaláccsal bezárólag. Így történt, hogy bár 2 adagot megfeleztem, 4 íz lett belőle, kb. 4 hónapnyi vajfogyasztásunk mennyiségét gyúrtam a tésztákba, összesen 70 dekát és éjjel 2-kor kerültünk végül ágyba. Bocsánat, készült még egy egy hetedik fajta is, a boszorkánypogácsa, amiről majd külön számolok be, úgyhogy adjatok hozzá + 20 deka vajat és + 1 hónapot!
Én mondtam ... :) nagyon kedves időtöltés, nagyon finom, nagyon karácsonyi a sok finomságos illat, de ennyi tésztát 4-5 óra eltelte után már csak robotszerűen tudsz kinyújtani, kiszúrni, óvatosan tepsire emelni, majd megsütni, szárítani, ragasztani, bla-bla-bla ... Nem, nem mi ettük fel az ipari mennyiségű kekszet, karácsonyi ajándék vált belőlük.
A linzertészta receptjével, tudom, nem mondok újat, csak elmesélem, én hogyan csinálom. Először is maradok a klasszikus 3-2-1 liszt-vaj-cukor aránynál. Utána jön minden más, amit hozzá tudsz képzelni. Nekem a vanília-citrom párosítás az alfa és az omega a kötelező házi sárgabaracklekvárral. Utánozhatatlan ízkombináció.

Hozzávalók a linzer alaptésztához:
30 dkg finomliszt
20 dkg vaj (nem margarin)
10 dkg porcukor vagy nyírfacukor
1 zacskó Bourbon vanília vagy egy rúd vanília kikapart belseje
1 tk sütőpor
1 kezeletlen citrom reszelt héja
esetleg 1 tojássárgája, de szerintem elhagyható
esetleg egy marék felaprított dió
házi sárgabaracklekvár

1) A vajat vágd fel és hagyd egy kicsit puhulni, hogy könnyebben összegyúrd a hozzávalókat.
2) Csomagold folpackba vagy zárd egy műanyag tálba a gombócot és tedd a hűtőbe.
3) Min. 30 percet hagyd pihenni, majd lisztezett deszkán szaggass páros számú kekszformát. Ha dióval szeretnéd díszíteni, minden másodikat, vagy a lyukas közepű korongokat kend meg egy kis tojásfehérjével és hintsd meg dióval. Érdemes csak a tészta felét, harmadát elővenni, mert hidegen könnyebb vele dolgozni. Azonnal felpuhul a kezed melege alatt.
4) Röviden süsd, 10-12 percig. Vigyázz, a forró sütőlapon tovább sül, ha ki is vetted a sütőből.
5) Még melegen ragaszd össze lekvárral.

Narancsos linzer:
a citrom helyett egy kezeletlen narancs héját reszeld bele finoman
házi narancslekvárral az igazi

Csokoládés linzer:
hagyd el a citrom héját
10 dkg jó minőségű, min. 50%-os reszelt étcsokoládé (nem kakaópor)
barack-, narancslekvárral vagy valamilyen csokoládékrémmel ragaszd össze

Kókuszos:
ez a legegyszerűbb, gyúrj hozzá kb. 10-15 dkg kókuszreszeléket a kedved szerint
ezt én nem ragasztottam össze semmivel, de valamilyen kókuszos, fehér csokis krémet főznék 

Mogyorós, a kedvenc:
hagyd el a citrom héját
10 dkg őrölt törökmogyoró
2 tk fahéj vagy ha szereted, mézeskalács fűszerkeverék, mindenesetre nagyon jól áll neki, ha fűszeres
Nutellával(!!!) ragasztottam...

Jut eszembe ... ismeritek a Meggle joghurtos vaját? Csak ajánlani tudom: a szokásos 80% helyett csak 60% a zsírtartalma, ami, valljuk meg, elég jelentős különbség, már ha vajpártiak vagytok, mint én. Csak vajat és joghurtot tartalmaz és nagyon finom. (A Sparban és a Metroban kapható.) Bár linzersütéshez épp nem javaslom, ha meg akarod tartani az eredeti arányokat.

A sütikiszúró formák már a helyükön, a szép fadobozban pihennek egészen jövő karácsonyig, amikor újra  főszerephez jutnak. Igen, linzert sütni ritka és kivételes alkalom, amikor a finomságok oldalára billen el a mérleg nyelve. Ilyenkor ne is gyötörd magad az egészséges életmód gondolatával. Kellemes, illatos élményeket kívánok.

2013. január 1., kedd

Tonhalas csicseriborsó saláta


Rendben, gyorsan kezdjük meg az évet valami finommal, amit igazán szeretek - a bőséges karácsonyi időszak után. És egyben ez lesz az eddigi legrövidebb posztom: a hirtelen felindulásból elkövetett tonhalas saláta. Kukorica helyett a kedvenc csicseriborsóval.

Hozzávalók:
1 konzerv főtt csicseriborsó
1 tonhalkonzerv
kb. 2-3 evőkanálnyi majonéz
1 púpos teáskanál magos dijoni mustár
1 felkarikázott újhagyma
1-2 apró kockára vágott csemegeuborka
talán egy kis frissen őrölt fehérbors és só

1) A tonhalat összekeverem a majonézzel és a magos mustárral, majd sózom, borsozom.
2) Minden más hozzávalót belekeverek. Puff neki, készen is vagyunk bő 5 perc alatt. Jó étvágyat.

Könnyű vacsorának, gyors ebédnek kiváló. Előételként kb. 4 személyre tálalhatjuk ezt az adagot. Én a felével jól laktam egy egész délutánra.
A majonézt kivéve egészséges és tápláló. Ha úgy tetszik, hagyd el a majonézt és keverj ki magad tejfölből, mustárból, citromléből valami finom öntetet. Hajrá!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...