2013. október 13., vasárnap

Vadcitrom

Vadcitrom a nagytesóval, a grapefruittal. 
Reggeli fényfürdő a konyhaasztalon

Muszáj megmutatnom ezt a kis tömör gyönyörűséget, úgy hívják, vadcitrom. Ajándékba kaptam :)
Még nem tudok róla sokat, csak annyit, hogy picike. A bőre vastag, göcsörtös és hamvas, vagy mintha millió apró szőrszálacska borítaná gazdagon és nagyon finoman. Sehol a megszokott, olajosan fénylő bőr. Citromsárga. A szára helyén nagyon enyhe és finom citromillatot árasztot, amikor megkaptam. Még nem mertem megkarcolni a külsejét, őrizgetem, nézegetem egy darabig, annyira édes kis portéka.

Annyit megtudtam róla, hogy apró termetéhez képest rengeteg magot tartalmaz és szokatlanul keserű - ha már az ízélményeknél tartunk, akkor a citrom illóolajokban gazdag, lereszelt héja keresű vagy savanyú? Én mindenesetre imádom a reszelt citromhéjjal ízesített ételeket, elsősorban a sütiket persze. És ennek a héját is lereszelhetem majd, kaptam a felhasználási javaslatot. Ha rávisz a lélek, hogy reszelővel és késsel nekimenjek és kitaláltam mi lenne az az illő étel, amiben megkóstolhatom, visszatérek és beszámolok.

Addig is olvassatok velem a Kínából származó vadcitromról Terebessnél. Pedig japán citromnak is mondják és ő az egyetlen, igazán télálló citrusféle. Hm, ez elgondolkodtat arról, hogy ültessek-e. Tanács akad bőven itt és itt is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...